iparágak | környezeti kihívások és zöld átállás

Infrastruktúra

Logisztika

A közlekedés továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb kibocsátó ágazata: 2022-ben a teljes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel 29%-a ehhez a szektorhoz kapcsolódott, döntően a közúti közlekedésből. Az elmúlt évek intézkedései ellenére ezen a területen csak lassú csökkenés tapasztalható.

Építőipar

Az épületek felelősek az Európai Unió energiafogyasztásának mintegy 40%-áért, valamint az energiafelhasználáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért. A jelenlegi épületállomány mintegy háromnegyede továbbra is energetikailag korszerűtlen. Az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv új előírásai 2026. május 30-tól léptek életbe, és azt a célt szolgálják, hogy 2050-re az uniós épületállomány teljes mértékben dekarbonizálttá váljon.

Energia

Az európai energiaszektor jelentős átalakulás előtt áll. Az uniós célkitűzések szerint 2030-ra a megújuló energiaforrások arányának legalább 42,5%-ra kell emelkednie a végső energiafogyasztáson belül, a 2023-as 24,5%-ról. Ennek eléréséhez a megújulóenergia-fejlesztések ütemét az évtized során nagyjából meg kell kétszerezni.

Az infrastruktúra területén működő vállalatoknak abban segítünk, hogy belül közös irányt jelöljenek ki, kifelé pedig hitelesen mutassák be céljaikat. Változásvezetési tervvel vezetjük végig őket az átállás időszakán, a szabályozási elvárásokból pedig világos, meggyőző kommunikációt építünk, amely a piaci megítélésüket is javítja.

Források: European Commission, 2026; European Environment Agency, 2022; European Environment Agency, 2026

iparágak | társadalmi kihívások és lehetőségek

Sport és egészség

Egészségügy és fizikai aktivitás

A mozgásszegény életmódnak komoly egészségügyi és gazdasági következményei vannak: a WHO és az OECD szerint az aktívabb életmód évente több milliárd euró megtakarítást jelenthetne Európa egészségügyi rendszereinek, az Európai Bizottság pedig mintegy 8 milliárd euróra becsüli a közvetlen éves megtakarítási potenciált. Ennek ellenére az uniós felnőttek közel fele egyáltalán nem sportol. A sportszervezetek ezért egyszerre töltenek be fontos egészségügyi szerepet és működnek egy gyorsan professzionalizálódó ágazatban, ahol ma már nemcsak a sporteredmények, hanem az átlátható működés, a közösségi hatás és a mérhető eredmények is egyre fontosabbak.

Szabadidő- és versenysport

A sport az Európai Unió GDP-jének becslések szerint mintegy 3,37%-át adja, működése azonban kényes egyensúlyon alapul. Az európai sportmodell lényege, hogy a professzionális sport bevételeiből az utánpótlás, a helyi egyesületek és a közösségi sport is részesüljön. A gyakorlatban azonban sokszor éppen a kisebb klubok és az önkéntesek viselik a rendszer működésének jelentős pénzügyi és szervezési terheit. A sport minden szintjén egyre nagyobb az igény a professzionálisabb működésre, a közösségi értékteremtés bizonyítására és annak hiteles bemutatására a támogatók, szponzorok és a nyilvánosság felé.

A sportszervezeteket abban segítjük, hogy tudatosabban építsék működésüket, növekedésüket és kommunikációjukat. Az egészségügyi szervezetek számára pedig olyan kommunikációs megoldásokat alakítunk ki, amelyek érthetően közvetítik az intézményi célokat, és erősítik a betegek, a munkatársak és a partnerek bizalmát.

Forrás: WHO, 2024; European Commission, 2026